A dzsinn egy ritka fajta szellem az arab mitol�gi�ban.

Dzsinnek az iszl�m el�tti mitol�gi�ban:

Az �kori s�mi n�pek hiedelemvil�g�ban a dzsinnek a r�gi emberek szellemei voltak, akik �jszaka jelentek meg �s a hajnal els� sugaraival elt�ntek. K�pesek voltak l�thatatlann� v�lni �s �llatokk� v�ltozni, �s gyakran tett�k �ket felel�ss� betegs�gek�rt �s az �r�let�rt.

Az arabok �gy k�pzelt�k a dzsinneket, mint t�zszellemeket, b�r n�ha d�monokkal azonos�tott�k �ket, k�l�n�s tekintettel a succubusokra, olyan n�i alakot �lt�tt d�monokra, akik �jszaka l�togatt�k meg a f�rfiakat, hogy �lmukban p�rosodjanak vel�k �s v�mp�r m�dj�ra energi�t mer�tsenek ezekb�l a tal�lkoz�sokb�l. A hiedelem szerint a dzsinnek feleltek az�rt is, ha valakinek k�lt�i tehets�ge volt.

Dzsinnek az iszl�mban:

A muszlimok �ltal�noss�gban hisznek a dzsinnekben, amelyek szabad akarattal rendelkez� l�nyek, akiket Isten f�sttelen t�zb�l teremtett, hasonl�an, ahogy az embereket agyagb�l.

A dzsinneknek �pp olyan t�rsadalmuk van, mint az embereknek, esznek, h�zasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem l�thatj�k �ket, de �k l�tj�k az embereket. Olykor sz�nd�kosan vagy v�letlen�l kapcsolatba ker�lnek az emberekkel. K�pesek j�t �s rosszat is tenni, amiben k�l�nb�znek az iszl�m angyalait�l, akik nem k�pesek Isten ellen cselekedni, �s sosem tehetnek rosszat.

Az iszl�mhoz kapcsol�d� mitol�gi�ban a dzsinneket lehets�ges var�zslat seg�ts�g�vel ir�ny�tani az�ltal, hogy t�rgyakhoz k�tj�k �ket; a L�mpa Szelleme Aladdin t�rt�net�ben is ilyen dzsinn, akit egy olajl�mp�ba b�rt�n�ztek.

A gonosz dzsinnek szerepe �ltal�ban megegyezik a kereszt�ny d�monok�val, amennyiben szint�n k�pesek embereket megsz�llni vagy r�venni �ket helytelen dolgokra.

Dzsinnek a nyugati kult�r�ban:

A nyugati irodalomban a dzsinnek, ak�rcsak Aladdin szelleme Az Ezeregy�jszaka mes�iben, �ltal�ban olajl�mp�kban �lnek �s h�rom k�v�ns�ggal jutalmazz�k, aki kiengedte �ket a l�mp�sb�l, m�g a gonoszabbak kihaszn�lj�k a rosszul megv�lasztott k�v�ns�gokat. A nyugati kult�ra egyik legismertebb dzsinnje a Korda S�ndor nev�vel f�mjelzett 1940-ben forgatott A bagdadi tolvaj cim� filmben szerepl� �ri�s dzsinn. � is a gonosz dzsinnek k�z� tartozik; a szabad emberek ir�nt �rzett gy�l�lett�l vez�rleve el akarja taposni az �t kiszabad�t� Abut, a kis tolvajt. A furfangos Abunak azonban siker�l egy tr�kkel visszaz�rni a palackba az �ri�s dzsinnt igy meg�ssza az agyontapos�st �s m�g arra is r�veszi - ha kiengedi ujra a palackb�l - teljes�tse h�rom k�v�ns�g�t.