Hekat a grg mitolgia egyik alvilgi istensge. A varzsls, a sttsg s az jszaka istennje, illetve az egyik holdistensg.
uralkodik a ksrtetek s az jszakai jelensek fltt. A hrmas keresztutaknl szokott jflkor megjelenni fekete kutyi ksretben, s elviszi a szmra ott elhelyezett ajndkot. Hromfej alakban is szoktk brzolni (olykor nappal, holddal s hajnalcsillaggal a homlokn), vagy hrom testben. Ezt gy kell rtelmezni, hogy egyik arca a mlt, msik a jelen, a harmadik a jv fel tekint; vagy egyik teste az gi (nha ezt azonosthatjk Szelnvel), a msik a fldi (ezt olykor azonostjk Artemisszel, ezrt gy tartjk, segt a hozz imdkoz szl asszonyoknak, illetve felels a gyermekek nevelkedsrt), a harmadik az alvilgi megjelense.
Attribtumai: a fogy hold, a fklya, a tr; a nvnyek kzl a sisakvirg; az llatok kzl a fekete kutya, fekete menyt, esetenknt a fekete macska s a fekete kanca is.
Az jpogny vallsokban az Istenn hrom aspektusa (szz, anya s blcs ids asszony) kzl a harmadikat, a ni let hrom szakasza kzl a menopauza utnit testesti meg. |