A boszork�ny (m�sk�ppen boszorka) a n�phit szerint olyan n�, aki term�szetfeletti, d�moni k�pess�gekkel rendelkezik, �s rosszat, betegs�get, pusztul�st hoz. A hasonl� felt�telezett k�pess�gekkel rendelkez� f�rfiakat boszork�nymesternek nevezt�k.

A modern korban a boszork�ny fogalom gyakran pozit�v �rtelemben haszn�latos �s a n�i nem �gyess�g�t, illetve okoss�g�t jellemzi – de negat�v �rtelemben is el�fordul, gonosz m�don viselked� vagy intrikus n�k szidalmaz�s�ra.

Boszork�nyhit Eur�p�ban

A gonosz, �rt� l�nyekben val� hit egyid�s az emberis�ggel. Ennek a hitvil�gnak az egyik szerepl�je a romlott, borzaszt�, vasorr�, �rt� hatalm� boszork�ny. Ahogy a kereszt�nys�g elterjedt, a boszork�nyt az �ltal�ban vett Gonosz szolg�l�ja helyett a S�t�n szolg�l�j�nak tartott�k, akivel fertelmes paktumot k�t�tt az emberis�g megront�s�ra. Az Eur�p�ban lassank�nt elterjed� babona a 15. sz�zadra t�meges boszork�ny�ld�z�ss� fajult �s a m�gly�kon ezr�vel �gtek el a "S�t�n szeret�i".

A boszork�nyoknak a k�z�pkorban �ltal�ban k�t fajt�j�t k�l�nb�ztett�k meg, amelyeket a latin nyelv k�t elt�r� szav�val jel�ltek:

• a striga „sepr�s boszork�ny” – � a kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�k b�b�josa, var�zsl�n�je, aki a hiedelem szerint k�l�nb�z� �llatok alakj�t tudta felvenni
• a malefica (n�nem), ritk�bban maleficus (h�mnem) – jelent�se „ront�”, „�rt�”, ez a tulajdonk�ppeni n�i boszork�ny, illetve f�rfi boszork�nymester, vagyis a "succubus" �s az "incubus".

A magyar boszork�ny:

Magyarorsz�gon a boszork�ny a n�pmes�k rosszindulat�, emberfeletti hatalm�, id�s asszonyalakjainak gy�jt�neve, aminek alakja gyakran �sszefon�dik a vasorr� b�b��val.

Elnevez�sei �s etimol�gi�juk:

A magyar nyelv boszork�nyokkal kapcsolatos kifejez�sei igen gazdagok �s v�ltozatosak. �rott forr�saink t�bbek k�z�tt a Magyarorsz�gon tartott boszork�nyperek iratai �s dokument�ci�i.

Boszork�ny

A t�r�k nyelvek azonos jelent�s� baszargin, baszirgan szav�b�l sz�rmazik, amely az �t�r�k basz- („nyomni”) iget� sz�rmaz�ka (ez az eredete a magyar „baszni” sz�nak is). A boszork�ny teh�t eredetileg olyan l�ny volt, aki a babon�s hit szerint r�telepszik az alv� ember mell�re, megnyomja, �s ezzel k�nz� �lmokat id�z el�. Ez a jelent�s megmaradt a lid�rc fogalm�ban (lid�rcnyom�s). A boszork�ny sz� j�t�kos, bec�z� form�i a boszorka �s a boszi.

A b�b�jos �s az ig�z�

A boszork�nyok egyik elnevez�se a magyar nyelvi t�jakon a b�v�s-b�jos, b�-b�jos volt, tev�kenyked�se pedig a b�v�l�s-b�jol�s. �rtelemszer�en e szavak jelent�se a gonosszal, a romlottal kapcsol�dott �ssze. Az �rdekess�g ebben az esetben a b� �s a b�j gy�k�rszavak jelent�se, eredete �s kapcsolata a boszork�nnyal. Ezek ugyanis az �t�r�k b�j sz�b�l erednek, ami nem m�st jelent, mint „k�tel�ket”, „szalagot”, „bilincset”. A magyar „b�j”, „b�jos” szavak jelent�s�b�l azut�n az id�k folyam�n kikopott a pejorat�v jelent�s �s csup�n a „lebilincsel�”, „mozdulatlann� tev�” �tvitt �rtelm�k maradt meg, a jelent�sben m�lyen elb�jva. A sz� eredeti jelent�s�t legjobban a boszork�ny jelent�s� b�b�jos (vagyis „ig�z�”, „rabul ejt�” szem�ly) �rizte meg. A k�t�s-old�s r�tusa kapcs�n erre m�g visszat�r�nk.

B� szerzet

A b� sz�val sz�kely mond�sokban tal�lkozhatunk miszerint a "B�n�l is b�vebb" vagy "b� szerzet". Ezek rondas�got kifejez� mond�sok, ebb�l tudhatjuk, hogy a b� sz� jelent�se fertelmes, borzalmas.

Var�zsl�

A boszork�nyokat nevezt�k m�g var�zsl�nak, emberveszt�nek �s �rd�ng�snek. A var�zs sz� viszont a szl�v vra�tli-b�l ered amihez az �rt, megig�z, j�sol jelent�sek kapcsol�dnak. �rtelemszer�, hogy az �tvett j�vev�nyszavak valamit meg�riztek eredeti jelent�seikb�l, hiszen a magyar var�zsl� tev�kenys�g�hez ezek a fogalmak kapcsol�dnak.

Lid�rc

Mivel a boszork�nyok egy�rtelm�en hitetlenek, illetve lepakt�ltak a gonosszal haszn�lt�k r�juk a hamis hit�, kanca hit�, illetve l�d�rces kifejez�st is. A l�d�rc, l�dv�rc vagy ismertebb nev�n a lid�rc a magyar n�pi hiedelemvil�g egyik igen �rdekes tagja, egyfajta "nyom�" d�mon. Innen ered a lid�rcnyom�s kifejez�s�nk is. A n�pi babona egy m�sfajta nyom� d�mont is ismert, ez volt a mora/nora d�mon (l�sd m�g: v�mp�r).

Tud�kos

H�vt�k a boszork�nyokat tud�l�kosnak, tudom�nyosnak is. Nyilv�n �rd�gt�l kapott gonosz tud�sukra utalva ezzel.

Hatalma �s k�pess�gei eredete:

Az ig�z�s

A boszork�nyos ront�sra haszn�lt egyik leggyakoribb kifejez�s az ig�z�s volt. Ez az ige a krisztusi ige �rd�gi ellent�te mellyel az egyszer� n�pnek �rtani lehet. Az ig�vel, azaz sz�val j�r� hatalom azonban �sibb mint a kereszt�nys�g, nemcsoda, hogy Isten sz�val teremtette a vil�got �s az �si n�pekn�l a kimondott sz�nak hihetetlen jelent�s�get tulajdon�tottak. A sz� a l�lekb�l ered �s annak ereje van. �pp ez�rt nem v�letlen�l besz�l�nk ig�z� szemp�rr�l, hiszen a szem a l�lek t�kre �s a boszork�nyok egyik legvesz�lyesebb fegyver�nek �ppen rossz, ront� szem�ket tartott�k. T�bb boszork�nyperes forr�sb�l tudjuk, hogy a boszork�nys�ggal megv�doltnak h�tat kellett ford�tania a b�r�s�gnak nehogy szemmel verje �ket.

A r�olvas�s

Az ig�z�s ellent�te az olvas�s vagy r�olvas�s volt. A r�olvas�ssal j� dolgokat k�v�ntak egym�snak �s az embereknek mintegy a krisztusi ig�t r�olvast�k a betegre, hogy meggy�gyuljon vagy "teleolvast�k a tejesb�d�n�ket." tejjel.

A t�tem�ny

A gonosz boszork�nyi tettek m�sik szava a t�tem�ny, csin�lm�ny ami az �rd�gi, boszork�nyos t�tem�ny vagy csin�lm�ny jelz�s szerkezetekb�l v�lt le/alakult ki. P�ld�ul; "ez a le�ny nekem megtette" jelent�se a; boszork�nyos praktik�kkal mag�ba bolond�tott engem; volt. Sz�kelyf�ld�n a csin�lm�ny volt haszn�latos; "�rd�gi csin�lm�nnyal megt�vesztette" vagy "egy �reg asszony csin�lt meg neki, hogy gyermeke ne legyen."

A k�t�s

A boszork�ny egy m�sik gonosz praktik�ja a k�t�s. Miszerint az �rd�ggel cimbor�l� gonosz egy csom�t k�sz�t mindenf�le anyagb�l (fontos eleme a s� [s�ban van]) �s azt a meg�tkozni k�v�nt szem�ly k�zel�ben helyezi el. Ezzel maga a ront�s megk�ttetett �s csup�n a maga a k�t� oldhatja fel. Az old�s-k�t�s r�tusa szint�n nem a 15. sz�zad tal�lm�nya ak�rcsak az ig�z�s. M�r az �n�metek ismert�k �s haszn�lt�k ezt a m�gikus formul�t. Maga a „b�jol�s”, „elb�jolni” szavak azt jelentik, hogy megk�tni hiszen a t�r�k b�j sz�b�l sz�rmaznak.

�gy a p�ld�ul a b�jital szavunk r�gt�n �rtelmet nyer hiszen ez az ital egy szem�lyt valakihez k�t�, megk�t� volt�ra hivatkozik (szerelmi b�jital). Magyarorsz�gon a boszork�nyok �lland� jelz�je volt az „old�-k�t�” kifejez�s, annyira, hogy egyed�l itt h�vt�k latinul a boszork�nyokat ligantesnek azaz k�t�nek. A megk�t�s jelent�sk�re a 16. sz�zadban b�v�lt ki annyira, hogy mindenf�le boszork�nykod�s megjel�l�s�re haszn�lt�k. Sz�les magyarorsz�gi haszn�lata miatt sz�mos kifejez�s�nkben volt haszn�latos �s haszn�latos m�g ma is mint p�ld�ul;

1. Meg van k�tve a kezem: jelent�se, hogy bizonyos dolgokban nem tehetek semmit. A boszork�nyi k�t�sb�l sz�rmaz�s�ra egy kolozsv�ri boszork�nyper irata tesz tan�bizonys�got miszerint: "Te Erd�ly G�sp�r olyan boszork�ny az any�d (any�sod), hogy neked kezedet megk�t�tte, hogy le�ny�t meg ne verhesd soha m�g �lsz.
2. Majd megk�t�m a nyelvedet: azaz majd elhallgattatlak. Oka, hogy a hiedelem szerint a k�t�s n�mas�got hozhat az emberre.
3. Megk�t�d�tt a l�: Ez a kifejez�s a sz�kelys�gben j�rja, jelent�se, hogy �gy megb�v�lte valaki, hogy nem b�r mozdulni. Ebb�l sz�rmazik a megk�ti mag�t sz�l�sunk.
4. R�k�ti mag�t valakire: Ezt olyan l�nyra mondt�k, aki el akarta mag�t vetetni valakivel. Magyar�zata, hogy a boszork�nyokkal kapcsolatos leggyakoribb v�d a szerelmi ront�s v�dja volt. B�jitallal azaz boszork�nyos k�t�ssel vett�k r� a f�rfiakat a h�zass�gt�r�sre.
5. Szem�t megk�tni: A hamis tan�t�sokt�l val� elvak�t�st jelentette. De a szemet nem bek�tik hanem megk�tik �gy nem tudja elv�lasztani a rosszat a hasznost�l.
6. A k�t�s egy�b kifejez�sei: le�nyt elk�tni, hogy ne legyen f�rje. Es�t ellopni, elk�tni.

A k�t�s felold�s�ra meg kellett ereszteni a k�t�st vagy a t�tem�nyt, azaz meg kellett oldani. Az old�s/t�g�t�s szavak mind a ront�sok felold�s�t jelentett�k, a betegs�gt�l val� megszabadul�st. A t�g�t sz� mai �rtelm�ben elvesz�tette az enyh�t�s, felold�s jelent�sk�r�t ink�bb a nem t�g�t jelent�sk�rben haszn�ljuk.

Egy�b tulajdons�gai �s k�pess�gei:

A megev�s

A boszork�nyok hatalma er�sebben �rv�nyes�lt azokon az embereken, akiknek megszerezt�k egy vagy t�bb ruhadarabj�t. Ebben az esetben a t�rgyat megf�zt�k, �gy �rt�k el a k�v�nt hat�st az alanyon. Ide kapcsol�dik, hogy a b�b�jos ront�s �ldozat�ra mondt�k azt is, hogy a boszork�ny megette. Mondhatni akit el�bb megf�ztek, ut�na megett�k. A megev�s �s a babon�val megront kifejez�sek amiatt a n�phit miatt kapcsol�dtak �ssze miszerint a boszork�nyok meg�lik �s megeszik az embereket. Ez a hit a boszork�ny�ld�z�s korszak�ra �talakult metaforikus orgi�kk�, az �rd�ggel a f�szerepben, ahol az embereket csup�n sz�nleg �lik �s eszik meg, azonban a meg�lt �s megevett �ldozatok k�s�bb megbetegszenek �s elpusztulnak.

A megf�vel�s

A boszork�nyoknak igen sz�lesk�r� kapcsolatuk volt a babbal, f�vekkel, k�gy�kkal, b�k�kkal. A megf�vel�s kijelent�s boszork�nyos cselekedetre utalt, mely "f�veket haszn�l �rtatlan sziveknek megb�jol�s�ra." A nyugati boszork�nyok a k�gy�kat, b�k�kat �s egy�b cs�sz�-m�sz� �llatokat hasonl�an a f�vekhez kotyval�lok, m�rgek elk�sz�t�s�hez haszn�lt�k. Magyarorsz�gon a boszork�nyok megf�zt�k �s megett�k ezeket az �llatokat. �gy a k�gy�t-b�k�t ki�lt r� mond�sunk val�j�ban a boszork�nys�ggal val� megv�dol�st jelentette a k�z�pkorban. A r�ki�lt �nmag�ban pedig szint�n gyakran haszn�lt kifejez�se volt ugyanennek. A babvet�ssel n�mas�got �s vaks�got lehetett okozni az �ldozatnak.

A fej�s

A fej�s mot�vuma is felmer�l a boszork�nyokkal kapcsolatban miszerint a boszork�nyok meg tudt�k csapolni a k�l�nb�z� n�v�nyeket, hogy l�t fakasszanak bel�l�k, p�ld�ul "csapra vert�k a sz�l�t�k�t", vagy "megfejt�k az �gost" (�gat).

Az �rd�g cimbor�i

Akire �rd�g�t ki�ltottak azt A v�ddal illett�k. Hiszen a boszork�nyok az �rd�g szeret�i, lesz�rmazottai, gyakran mindkett� egyszerre, �s �gy "az �rd�g �gy�ban sz�letett"- hangzik el a szidalom mely szint�n boszork�nyv�d. Ide kapcsol�dik az �rd�gadta kifejez�s is.

A kutya �s az utaz�s

Szint�n a boszork�nyhoz kapcsol�dik az ebadta �s a kutya teremtette kifejez�s is. A n�phiedelem szerint ugyanis a boszork�ny sokszor kuty�v� v�ltozik, �gy gyakran a boszork�nyokat ebeknek is h�vj�k a perekben. Tal�n ez�rt van, hogy a sz�sz forr�sokban a boszork�nyokat Hundsart-nak, kutyafajzatnak nevezik. Mivel az adta, teremtette szavakhoz ilyen gonosz dolog kapcsol�dott szigor�an tiltott�k az ezekkel a szavakkal val� k�romkod�st. M�g a kutyat�m�hoz kapcsol�dik, hogy eljutni ezekre a szabbatokra (�rd�gi orgi�kra) nem volt egyszer� hiszen be kellett kenekedni mindenf�le zs�rral, h�jjal p�ld�nak ok��rt kutyah�jjal. A "kutyazs�rral kenekszik" rossz embert jelentett Kiskunhalas k�rny�k�n, egy�b vid�keken pedig a "kutyazs�rral van megkenve" sz�l�st a zsugori, ravasz emberre haszn�lt�k �s haszn�ljuk ma is, mint minden h�jjal megkent alak, azaz aki �rt mindenf�le huncuts�ghoz, gonoszs�ghoz. A boszork�nyok piszkaf�n, vasvill�n, pemet�n, emberen(!) vagy azsagon j�rtak. Az azsag sz� jelent�s�t ma m�r nem ismerj�k, de arra az emberre haszn�lt�k, aki az �tj�t v�ratlanul gyorsan megj�rta. Az emberen val� lovagl�s a l�v� tev�s (megk�t�s?) mot�vuma. Elbolond�t, levesz a l�b�r�l, akarata al� hajt, ezekben a kifejez�sekben az asszony hajtja uralma al� a f�rfit.

A farkas

A boszork�ny nemcsak kuty�v�, hanem farkass� is �t tudott alakulni. Az embert�rsai j�sz�g�t farkas k�p�ben puszt�t� boszork�nyt k�ld�tt farkasnak h�vt�k. A n�met mond�kban igen �l�nken �l a farkasember m�tosza �s hozz�nk is onnan j�tt �t. A k�ld�tt farkas elnevez�s az�rt lehet, mert vagy az �rd�g k�ldi az emberis�gre vagy a haragos ember a m�sik j�sz�g�ra.

Az �rd�g

A k�ld�tt �rd�g k�l�n eset. A boszork�ny gyakorlatilag kap egy k�l�n, saj�t kisebb �rd�g�t akivel szerz�d�st k�t �s ez az �rd�g a tov�bbiakban seg�teni fogja. A g�cseji f�di �rd�g ink�bb egy kisebb koboldra vagy man�ra hasonl�t, mint �rd�gre. Seg�dkezik a h�zimunk�ban, vigy�z az �llatokra, sat�bbi. Az ilyen �rd�ggel b�r� emberre mondt�k, hogy �rd�ge van. Manaps�g a szerencs�s ember� e megtisztel� c�m, hogy �rd�ge van, teh�t boszork�ny.

Mond�k:

A boszork�nyokhoz t�bb orsz�gban is sz�mos monda, hagyom�ny k�t�dik. A boszork�nyszombaton a hagyom�ny szerint (�ltal�ban m�jus 1-j�n) a boszork�nyok az �rd�g�kkel tal�lkoznak, n�met �s magyar hiedelmek szerint gyakran hegytet�n (mint pl. a budai Gell�rt-hegyen), ez a Walpurgis-�j.

Mes�k:

A boszork�ny vagy a vasorr� b�ba a n�pmes�k �s egy�b mes�k gyakori szerepl�je.

Az egyik klasszikus Grimm-mese, a Jancsi �s Juliska t�bb gener�ci� gyermekeit ijesztget� alakja a vasorr� b�ba teh�t boszork�ny. Az �z, a csod�k csod�ja c�m� filmben a szok�sos gonosz boszork�ny mellett szerepel a j� boszork�ny is.

A boszork�ny alapvet� „tartoz�ka” a sepr�: egy igazi gonosz boszork�ny el sem k�pzelhet� var�zserej� sepr� n�lk�l, melyen �lve rep�l (p�ld�ul az �rd�g�kkel �s t�bbi boszork�nnyal tartott gy�l�sre).

Harry Potter a r�la sz�l� k�nyvek szerint az �n. Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskol�ba j�r, ahol a „boszork�ny” a var�zsl� n�i megfelel�je.

Egy m�sik, amerikai sikersorozat is feldolgozta, illetve �t�ltette a boszork�nyl�tet a modern, XX. XXI. sz�zadi vil�gba. A B�b�jos Boszork�k (Charmed) n�ven elh�res�lt sorozat, egy legend�san nagyhatalm� boszork�nycsal�d mindennapjait mutatta be.

Terry Pratchett Korongvil�g reg�nysorozat�ban is visszat�r� szerepl�k a boszork�nyok.

• A V�nuszon 2003-ban neveztek el egy l�vafoly�s-gerincet Boszork�ny Dorsa n�ven.