Az id�utaz�s az az elk�pzel�s, hogy az ember az adott t�r-id� kontinuumot „testest�l-lelkest�l” tetsz�leges ir�nyba el tudja hagyni, �s a line�ris t�rben el�re vagy h�tra egy m�sik id�pontba (esetleg k�zben egy m�sik t�rbe is) �ps�gben meg tud �rkezni. Felt�telezhet�, hogy ha erre k�pes, akkor arra is k�pes, hogy onnan visszat�rjen. Az id�ben visszafel� utaz�s a tudom�ny jelenlegi �ll�s�t tekintve paradoxonokhoz vezet, l�sd: id�paradoxon.

Haszn�lj�k a kifejez�st arra is, hogy a t�volabbi j�v�be (teh�t csak egy ir�nyba) l�tsz�lag r�videbb id� alatt, mintegy konzerv�lva lehessen eljutni. Erre elm�leti lehet�s�g van a relativit�selm�let alapj�n, nagy sebess�gek el�r�se eset�n. M�sr�szr�l az �l� szervezetek hibern�l�s�t is egyfajta id�utaz�snak tekintik.

Id�utaz�s a kult�r�ban:

E t�ma divatos a sci-fi irodalomban �s m�s m�fajokban is el�fordul, sz�mos t�rt�net alapszik ezen az �tleten. Sok t�rt�net kiindul�pontja az, hogy az id� szerkezet�ben zavar t�mad, �s �gy a f�h�s akaratlanul, vagy k�v�ncsis�g�t�l vez�relve saj�t vil�g�nak egy m�sik idej�ben tal�lja mag�t. A tudatos utaz�s eszk�ze, az id�g�p �tlete Herbert George Wells 1895-ben megjelent m�v�ben fogalmaz�dott meg.

• Doctor Who - sorozat (BBC, 1963-1989, 2005-)
• Egy jenki Arthur kir�ly udvar�ban – Mark Twain reg�nye (1889)
• Az id�g�p – H.G. Wells m�ve (1895)
• A Sound of Thunder – Ray Bradbury novell�ja (1952) + bel�le k�sz�lt film (2005)
• Vissza a j�v�be tril�gia (film, 1985-1989-1990)
• Az id�g�p (film, 1960)
• Az id� urai (rajzfilm, 1982)
• A majmok bolyg�ja (film, 1968)
• Termin�tor (film, 1984)
• Star Trek IV – A hazat�r�s (film, 1986)
• Star Trek: Kapcsolatfelv�tel (film, 1996)
• Id�vonal – Michael Crichton reg�nye (1999) + bel�le k�sz�lt film (2003)
• Az id�g�p (film, 2002)
• Csillagkapu (filmsorozat) 2x21 �s 8x19-20

Az id�utaz�s logik�ja:

Az id�utaz�kr�l sz�l�, emberi fant�zia t�pl�lta t�rt�netek mellett �rdemes az id�utaz�s logik�j�t is megvizsg�lni. Ha k�rd�s�nk az, hogy lehets�ges-e id�utaz�s, akkor az els� logikai l�p�s, hogy feltessz�k: lehets�ges. A k�vetkez� l�p�s, hogy felt�rjuk azokat a k�vetkezm�nyeket, amelyeket e feltev�s elfogad�sa von maga ut�n. V�g�l, ha felfedez�nk valamilyen ellenmond�st a k�vetkezm�nyek k�z�tt, elmondhatjuk, hogy bizony�tottuk a feltev�s hamiss�g�t.

A k�vetkez�r�l van sz�. Ahhoz, hogy felm�rj�k az id�utaz�s k�vetkezm�nyeit, el kell k�pzeln�nk egy olyan szitu�ci�t, ahol egy k�pzeletbeli id�utaz�nak siker�l a m�ltba utaznia. (Az id�utaz�s d�nt� probl�m�i a m�ltba-utaz�s kapcs�n mer�lnek fel.) M�s sz�val, konstru�lnunk kell egy gondolatk�s�rletet, �s azt kell megn�zn�nk, hogy vajon az id�utaz� nem �tk�zik-e legy�zhetetlen akad�lyokba, vagy nem vezet-e cselekv�se logikai ellentmond�sra. Amennyiben el tudunk gondolni ilyen esetet, abb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy tal�ltunk egy �rvet amellett, hogy id�utaz�s nem lehets�ges.

Teh�t a gondolatk�s�rleteknek - a l�tszat ellen�re - nagy logikai jelent�s�g�k van. Nem a v�gtelen�l csapong� fant�zia eszk�zeivel dolgoznak, hanem olyan el�feltev�sekkel, amelyeket a vil�g �s az id� term�szet�re vonatkoz�an (hallgat�lagosan vagy kifejtetten) elfogadunk. Tov�bb� azt a filoz�fiai m�lys�g� gondolatot is megukban foglalj�k, hogy elk�pzelhet�nk olyan - fizikalag lehets�gesnek t�n� folyamatokat -, amelyek logikai ellenmond�st lepleznek le.

Az id�utaz�s paradoxonjai:

Nagypapa paradoxon

K�pzeld el, hogy visszautazol az id�ben, abb�l a megfontol�sb�l, hogy v�gezz saj�t nagyap�ddal, miel�tt ap�d megfoganna (p�ld�ul az�rt, mert kiv�ncsi vagy, hogy siker�lhet-e). K�pzeld el tov�bb�, hogy alaposan kiterveled a gyilkoss�got, minden egyes r�szletet el�re megtervezel, a hib�z�s lehet�s�g�t a minim�lisra cs�kkented. K�rd�s: k�pes lenn�l meg�lni �t?

A nemleges v�laszhoz logikai �ton juthatunk el. Ha ugyanis k�pes lenn�l meg�lni �t, ezzel mag�t a gyilkoss�got hi�s�tan�d meg, tekintve azt az oks�gi l�ncot, amely az ap�d fogantat�s�t�l saj�t megsz�let�seden kereszt�l a gyilkoss�g eltervez�s�ig vezet.

Ez az eredm�ny �nmag�ban m�g nem c�foln� az id�utaz�s lehet�s�g�t, csak arra vil�g�t r�, hogy az id�utaz� nem k�vethet el �ndestrukt�v k�vetkezm�nyekkel j�r� tetteket. K�rd�ses azonban, hogy mi akad�lyozna meg abban, hogy meg�ld a c�lszem�lyt. Tal�n hasmen�sed lesz a d�nt� pillanatban. Vagy csak megsajn�lod az �reget. A l�nyeg az, hogy ha az id�utaz�s lehet�s�g�be vetett hitet fenn akarjuk tartani, el kell ismern�nk, hogy b�rmely fizikai esem�ny megakad�lyozhat �s meg kell, hogy akad�lyozzon a gyilkoss�gban. M�sk�l�nben megs�rten�d a logika t�rv�nyeit. Egy m�sik k�rd�s az, hogy intuit�ve mennyire elfogadhat� a csod�knak egy ilyen sorozata.

Oks�gi hurkok

K�pzeld el, hogy �p�tesz egy id�g�pet, visszautazol a m�ltba �s az id�g�p tervrajz�nak k�zirat�t �tadod kor�bbi �nmagadnak. Az egyszer�s�g kedv��rt tegy�k f�l, hogy semmilyen m�s forr�sb�l nem kaphatod meg ezt az inform�ci�t, csakis �nmagadt�l. Miut�n �tadtat a tervrajzot, kil�psz a k�pb�l, a kor�bbi �ned pedig a tervrajz alapj�n fel�p�ti saj�t id�g�p�t �s a megfelel� forgat�k�nyv szerint cselekszik. Meg kell jegyezni, hogy ebben a folyamatban nincs kezdeti pont, vagyis nincs olyan kor�bbi �n, aki saj�t k�tf�b�l tervezi meg az id�g�pet. K�rd�s: ki tal�lta fel az id�g�pet?

Nem mondhatod azt, hogy te tal�ltad fel, mivel mindig csak �tadj�k neked a tervrajzot. A probl�ma l�nyege az, hogy a k�rd�ses inform�ci�nak nincs oks�gi eredete. A feltal�l�s esem�nye az az oks�gi l�ncszem, amely itt hi�nyzik.

Szimb�likusan fogalmazva: Ha E az az esem�ny, hogy fel�p�ted az id�g�pet, F az az esem�ny, hogy meg�rkezel a m�ltba, G pedig az, hogy �tadod a tervrajzot kor�bbi �nednek, akkor az E-F-G h�rmas egy olyan oks�gi l�ncot alkot, amely visszafordul �nmag�ra. Ha az egyes (n�z�pontodb�l �ppen cselekv�) �neket meg akarod k�l�nb�ztetni, a k�rforg�st line�risan is kifejezheted valahogy �gy: E-F-G-E'-F'-G'-E"-F"-G" stb. Ez azonban a probl�ma l�nyeg�n ne v�ltoztat: nem tudsz megjel�lni egy olyan kezd�pontot a sorozatban, amely oks�gilag hat�konyan magyar�zn� a folyamatot.

Az id�utaz�s megval�s�t�sa:

Irina Arefeva �s Igor Volovics orosz tud�sok szerint 2008 m�jus�ra az �ltaluk megalkotott id�g�p haszn�latra alkalmas �llapotban lesz. Az els� m�k�d�si tesztet a CERN-ben v�gzik el.